címszereplő

A nagy elhatározásokban az a szép, hogy nem tartjuk őket be.

Egy év telt el majdnem, és lám, hiába gondoltam azt, hogy visszajött a kedvem, hát nem jött vissza. (Az illető, aki elvette, még hosszú hónapokig bazergált, de most már tényleg megszabadultunk tőle.)

Úgyhogy mivel mással ünnepeljünk, mint a körömpörkölttel, ami szegény eddig várt, hogy nyilvánosságra kerüljön, az urbánus haspók barátaim örömére.

Erzsike világbajnok körömpörköltje

hozzá:

5 nagy köröm (két kiló körülbelül az a mennyiség, ami kellemesen elfér még az én hatliteres kuktámban, és több étkezésre alkalmas, hisz körmöt alapból nem érdemes kis mennyiségben főzni, mert fogy.) A hentest meg kell kérni hogy a darabokat egyszer hosszában, egyszer pedig keresztben csapja szét, mert otthon képtelenség, hacsak nem rendelkezünk Hannibal Lecter késkészletével. Nagyon fontos, hogy: csak, és kizárólag szépen tisztított, friss körmöket szabad venni, amiről gyárilag leszedték már a szőrt – így is sokszor marad rajta pár kósza szál, azt nekünk kell otthon, kiló/óra átlagú pöcsölés keretében leszedegetni.

Ezen kívül:

7-8 darab szép, nagyfejű vöröshagyma,

1 kk. köménymag,

1 kk. feketebors,

3 ek.  édes pirospaprika (legalább, de lehet több is – ízlés szerint)

3 nagy gerezd fokhagyma

3 ek. vegeta – nem árt neki a zöldségíz, de aki nem szereti, lehet helyette sima só is

2-3 szál szép sárgarépa

1 paradicsom

1 zöldpaprika (lehet erős, szét fog főni szegény)

2 kiló krumpli – bele kell férnie a kuktába, a kuktafőzési limitig, azaz a háromnegyedéig.

Ahogy:

A körmöket alaposan megmossuk, és átnézzük.  Nem maradhat rajta sörte, azokat ki kell tépkedni vagy leégetni, én jobban szeretem kitépni, írmagja se maradjon. Ezenfelül van egy hártya a bőrön, amit ugyan leszednek a hentesnél, de abból imitt-amott maradni szokott kis darabka, főleg a hajlatokban, na azokat is le kell kapargatni róla. Tulajdonképpen ez a körömpörkölt legnehezebb, leghálátlanabb, és legutálatosabb része, de finnyás ember nem sajnálja rá az időt -és  nem is érdemes. A tisztítás után a zsírosabb bőrkéket levágjuk róla  -nem dobjuk ki, erre még szükségünk lesz! – és a „végecsontokat” keresztbe, a „lábszáros” részeket pedig hosszában elvágjuk, ez azért fontos, mert át kell főnie a csontnak, és a kisebb darabok könnyebben főnek át ugye.

A hagymát kockára vágjuk, és az előbb levágott zsíros bőrkéken üvegesre futtatjuk, majd a tűzről lehúzva rászórjuk a paprikát. Aztán bele a körmökkel, a fűszerekkel, és a zöldségekkel, majd annyi vízzel, hogy ellepje. Ezután, még mindig nem zárjuk le, hanem közepes lángon rottyantunk rajta egyet, majd újra kislángra vesszük vissza, és rátesszük a tetejét, lezárjuk.

Kisvártatva ugye szörcsögni kezd a szelep, de mi mindenképp kislángon hagyjuk őt, hadd szörcsögjön így egy jó órát, másfelet.

Amíg fő a köröm, meghámozzuk a krumplikat, és hosszú hasábokra vágjuk.

Egy jó, vagy másfél óra múlva lehúzzuk a lángról és hagyjuk kihűlni a kuktát fél óráig! Fél óra után kinyitjuk óvatosan, és ha még kemények a körmök (kizárt),  újra fel kell forralni, és lezárni, de ez nem valószínű, csak ha nem valami ősdisznót fogtunk ki, akkor viszont keresztet vethetünk rá.

Kihalásszuk a húsokat, csontokat, a leve benne marad, és ebbe tesszük bele a sárgarépát, valamint a krumplikat, majd újraforralás, kuktalezárás. A krumpli kb. fél óra alatt fő meg,  majd újabb türelmes várakozás fél óráig, kinyitás, és kész is vagyunk.

(Megjegyzés:

Akinek nincs kuktája, ne próbálkozzon, az életben nem fő meg máshogy a köröm, hiszen az ugye csont és bőr, és ín, azaz a legmacerásabb, és makacsabb része a malacnak. Én világéletemben féltem a kuktától, felrobban, forráz, satöbbi, de ezek százéves őslegendák, ma már egyszerű és nem is drága egy jó kukta, és bizony a lusta főzők kedvencévé vált, mert felére redukálja a főzőidőt, és nem utolsó sorban a ráfordított energiát is. Én elájultam, amikor először csináltam egy órás rekordidőn belül gulyáslevest, finom ízzel, puha hússal, szétfőtt krumpli nélkül, takarékon.

Munkánk végeztével viszont célszerű kihalászni mindent a kuktából, mert azért az nem nagyon alkalmas tárolásra, és hát hosszabb ideig is állnak el az alkatrészek, ha nincsenek összekeverve.)

Mindent egybevetve a köröm kicsit időigényes, igen. De hát nem főz az ember minden nap körmöt, az ünnepnapok meg azért vannak, hogy áldozzunk rájuk.